Bellatrix kezdte t�ltenni mag�t az eseten. Az�ta m�r nem voltak ilyenek.
K�zben egyre jobban kedvelte Denemet. Mindent megbesz�lt vele, �s mindenhov� elvitte mag�val a napl�t. Ha unalmasak voltak az �r�k, akkor csendben el�vette, �s �rogatott neki.
Egyszer egy �tv�ltoztat�stanon Bella er�t vett mag�n, �s le�rta.
" Nem tal�lkozhatn�nk egyszer valahol? "
" T�nyleg ezt akarod? "
" Igen. "
" Akkor mit sz�lsz holnap �jjelhez?”
" Nem lehet m�g ma?”
" Hmm... Ha annyira akarod... "
" Remek! Mikor? "
" P�ld�ul 11: 50? "
" Hol? "
" Az b�b�jtan teremben. "
" Ok�! "
Azzal Bella berakta a t�sk�j�ba a napl�t.
Nagyon izgult. �gy el is felejtette, hogy �r�n van...
- Miss Black!
A l�ny �sszerezzent, �s feln�zett. Egyenesen McGalagony szem�be.
- Mit csin�l ?
- Khm ... semmit.
- T�z pont a mardek�r�l!
- Mi�rt ?!
- Mert nem figyelt! - azzal otthagyta �t.
Bellatrix d�h�sen n�zett ut�na, de �gy d�nt�tt, az �ra tov�bbi r�sz�ben m�r figyel ...


Bella izgatottan f�szkel�d�tt az �gy�ban. 11: 35 volt.
Fel�llt, �s elindult felfel�, a b�b�jtan terembe.
- Lumos! - motyogta, mire p�lc�ja v�g�n apr� l�ng gy�lt.
L�pcs�z�tt egy darabig, azt�n fel�rt.
A terem m�g �resen kongott.
Bella le�lt egy padba, �s v�rt. Vagy h�t percig �cs�rg�tt, amikor...
- Szervusz Bellatrix!
A l�ny megfordult.
M�g�tte egy magas fi� �llt. Hossz�, fekete haja a szem�be l�gott. Egyetlen dolog volt, ami Bell�nak nem annyira tetszett benne. A szeme v�r�s volt, hossz�, v�kony pupill�val. A l�ny n�h�ny m�sodpercig csak t�togni tudott. El se b�rta hinni, hogy t�nyleg az van el�tte akire gondolt
-Tom?
- Igen. �n vagyok!
- Ez hihetetlen!
- Mint l�tod, nem az.
- J�, de h�t annyira fura �gy tal�lkozni veled.
- Mi�rt?
- Mert eddig csak �rogattunk, most meg itt vagy.
- Aha. Mi�rt akart�l tal�lkozni?
- Mert l�tni akartalak.
- H�t most l�tsz!
- J�, j�, de nem lehetne besz�lni valamir�l?
- Mir�l?
- Ak�rmir�l!
- Hogy megy a tanul�s?
- J�l. De ez nem j� t�ma.
- Nem?
- Nem.
- J�! Akkor mondj te valamit!
- Nem tudok. H�ny �ra?
- �jf�l m�lt p�r perccel.
- Haj... most… ink�bb megyek, ha nem baj.
- Menj csak! �hm... - l�tszott rajta, hogy m�g akart valamit, csak nem tudta, hogyan csin�lja.
V�g�l vett egy nagy leveg�t, k�zelebb ment Bell�hoz, �s megcs�kolta.
A l�ny egy pillanatra meglep�d�tt, azt�n �tkarolta a fi� nyak�t.
N�h�ny percig �gy �lltak, ut�na Tom h�tr�bb �llt.
- J�. Most m�r mehetsz!
- M�skor is tal�lkozhatn�nk?
- Igen.
Bella mosolyogva kis�t�lt az ajt�n.
Denem csak �llt, �s miut�n hallotta, hogy a l�ny elment, alakot v�ltott, �s sziszegve felnevetett.
- Merlinre! Milyen k�nny� �tv�gni ezt a gyereket! – azzal elt�nt ...