Azkabanban



Kedves Naplóm!

Már a harmadik napja vagyok Azkabanban, pedig 50 évvel ezelőtt se
én tettem. Na mindegy. Egy félóriás szava ma már nem túl sokat nyom
a latban.

De remélem az ifjú Harry, amilyen makacs ezt az ügyet is megoldja.

Mintha csak tegnap lett volna, hogy Harry-ék itt ültek a kunyhómban,
és megpróbáltak kiszedni egy két dolgot belőlem a Bölcsek kövéről.

De most, mi van itt? Itt Azkabanban élem meg életem legszörnyűbb
napjait. Folyton az jár a fejemben, amkor anyám elhagyott, apám
meghalt, mikor kirúgtak, vagy mikor elveszítettem Norbertet. Azok a
rusnya átokverte dementorok meg itt járkálnak a folyosón.

Szegény Harry, ha bedugnák, ide, már holtan feküdne. Az ő emlékeivel
ez kész öngyilkosság.

A kaja pocsék. Nem tudom kik főznek itt, talán a halálfalók?

A cellámban egyedül vagyok egy ágy társaságában. Nem valami
szórakoztató. És kényszermunkát is végeztetnek velünk. Varázslat
nélkül kell követ törnünk a hátsó udvarban. Nem mintha ez nekem
számítana, de gondoltam, jó, ha megemlítem.

Szegény Dumbledore. Vajon hol lehet? Ha az a Malfoly valamit is csinált
vele, én megragadom, és úgy eldobom, hogy 3-szor kerüli meg a földet.

De a végére úgyis minden kiderül. A kis Harry úgyis minden rejtélyt
megold. Csak Aragog meg ne egye őket. Ez az egy dolog van, amitől
félek. Remélem nem esik semmi bajuk.

Azon az izén látszik, hogy mugli származásuakat irt. Remélem Hermione
jól vigyáz magára.

Ez az Azkaban pocsék hely. HAZA AKAROK MENNI.

Ennyi volt mára kedves naplóm:

Jó éjt.



-VÉGE-