Kedves Naplóm!(idétlen megszólítás, ezentúl hanyagolom, jó?)
Mielőtt kiönteném Neked a lelkem, közlök magamról pár fontosabb dolgot. 16 éves vagyok, most kezdem hatodik tanévemet a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában. A nevemből már gondolom rájöttél, hogy apám Piton (Snape) professzor, aki bájitaltant tanít a Roxfortban. Volt is pár összetűzésem vele emiatt, de különféle okokból mostmár eszébe sem jutna kivételezni velem. Anyám személyét illetően csak annyit jegyeznék meg, hogy ő az egyetlen normálisnak mondható ember az életemben. Persze neki is voltak kilengései, régebben például jósnőként dolgozott. Most vegyeskereskedése van az Abszol Úton. Apámmal, ha nagyritkán találkoznak, sosem váltanak két szónál többet. Születésemtől kezdve külön élnek, soha nem házasodtak össze. Utálják egymást. Rejtély, hogyan jöttem a világra. Természetesen anyámal élek. Bár apám elismer lányának, egy ideje nem sokat törődik velem. Igyekszik mindenki elől titkolni ezt a "ballépését".
Tudom, furcsának tűnhet, hogy most kezdek el naplót írni, mikor már csak két év van hátra a gyerekkoromból, de most békéltem meg azzal,
hogy nincs más, akinek elmondhatnám ügyes-bajos dolgaimat.
Ezenkívül valami furcsát érzek mostanában a levegőben. Azt hiszem, baljós események készülődnek, a jó és rossz egyensúlyát bolygatja valami...vagy valaki. Tudom, ez kicsit különösen hangzik, de néha megérzek dolgokat, és hatodik érzékem most azt súgja, fontos esemény közeledik. Ezért jobb, ha lejegyzek mindent, amit tapasztalok,
valószínűleg most lesz is mit.
Éppen a szobámban ülök, a cuccomat már összepakoltam, és azon tűnődtem, vajon mi lesz az a különleges esemény, ami megbolygatja megszokott kis életemet, mikor az ölembe ugrott kis, fekete macskám, Mephisto. Mosolyogva megsimogattam és közben arra gondoltam: bármi is történik majd, egyvalaki mindig mellettem lesz.